Eger Ostroma - 1552

A töröknek a magyar királyság ellen folytatott hadjáratának utolsó jelentős eseménye volt. A hadjárat a királyi Magyarország és Erdély egyesülésének megbosszulására indíttatott. A törökök a végvárrendszer várait ostromolták, ami között ott volt Eger, Veszprém, Temesvár és Szolnok. A végvárrendszer hatékonyan működött egészen az 1510-es évekig. A „Dicsőséges” I. Szulejmán Szultán 1552 szeptember 9-én kezdték el az ostromot és azonnal erős ágyútűzzel próbáltak rést ütni a falon. Míg Eger védői kis létszámú nagyrészt magyar harcosok voltak, a török sereg nagylétszámú különböző népekből volt toborozva. Egyes források szerint 1935 védő szállt szembe két egyesült 150 ezer fős sereggel. A török 38 napig ostromolták a várat. A támadók 1552 október 15-én fejezték az ostromot. A sereg elvonulásában a közeledő hideg tél is szerepet játszhatott.

Következmények

Mivel Egert nem tudták bevenni a fenyegetettség megszűnt és a felvidéki gazdag bányavárosok megmenekültek. Továbbá a magyar győzelem megállította a törököket 1596-ig.